Deutsch
EnglishA TISZA ISTVÁN BARÁTI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA
1.§
Az Egyesület neve és székhelye
1. Az Egyesület neve: Tisza István Baráti Társaság (A továbbiakban: Egyesület) Rövidített neve: Tisza István Baráti Társaság
2. Az Egyesület székhelye: 1148 Budapest, Kerepesi út 32. I. 21.
3. Az Egyesület önálló jogi személy.
4. Az Egyesület jelképe: Két félkörívben álló babérkoszorú. A babérkoszorúk által övezett térbe egy kinyitott könyvbe egymás alá két évszám van írva: 1861 és 1918. A jelképek köré a "Tisza István Baráti Társaság" elnevezés van írva.
5. Az Egyesület hivatalos nyelve: magyar.
6. Az Egyesület a Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján működő, önszervezéssel létrejött szervezet.
7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2.§
Az Egyesület célja és feladata
1. Az Egyesület célja, hogy a magyar kultúra ápolását és a nemzeti hagyományok őrzését felvállaló, a modern polgári konzervativizmus értékeit magáénak valló fiatalokat összefogja, számukra tartalmas programokat szervezzen. Feladatunknak tekintjük néhai gróf Tisza István emlékének ápolását, szellemiségének hiteles megismertetését napjaink emberével. Tevékenységünk során hitet teszünk a magyar nemzet határokon átívelő egysége mellett. Ennek keretében egyesületünk:
a. rendezvények szervezésével és emlékhelyek létrehozásával ápolja gróf Tisza István néhai magyar miniszterelnök emlékét
b. lehetőséget nyújt a fiatalok szabadidejének kulturált eltöltéséhez.
c. fejleszti a magyar ifjúság nemzettudatát.
d. pozitív emberi és közösségi értékek felmutatásával segíti a fiatalok eligazodását az életben Magyarországon és határainkon túl.
e. együttműködik a hasonló eszmeiséget felvállaló szervezetekkel.
f. részt vesz az ifjúságot érintő kérdések társadalmi vitájában.
2. A közhasznúság elvéből következően az egyesület tagjain kívül bárki részesedhet az Egyesület közhasznú és közcélú szolgáltatásaiból; programjain, rendezvényein részt vehet.
3. A fenti célok elérése érdekében az Egyesület feladata különösen:
a. Programok szervezése az Egyesület és a vele együttműködő szervezetek tagjai részére.
b. Tematikus táborok szervezése elsősorban az ifjúsági korosztály számára határokon innen és túl.
c. Kulturális műhelyek létrehozása és működtetése.
d. Konferenciák, vitafórumok szervezése. Tudományos kiadványok, tanulmányfüzetek megjelentetése, tudományos ismeretterjesztésf. Fiatal kutatók támogatása szakmai tevékenységükbeng. Tevékenységének minél szélesebb körben való megismertetése.
4. Az Egyesület a rendezvényeket és programokat, a működéssel kapcsolatos információkat és az Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének módját az Egyesület saját internetes honlapján teszi közzé. Az Egyesület szakmai beszámolóit és közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig szintén saját internetes honlapján teszi közzé.
5. Az Egyesület közhasznú tevékenységet lát el a kultúra, a gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel és a határon túli magyarokkal kapcsolatos tevékenységi területen.
6. Egyesületünk a társadalmi nyilvánosság előtt is vállalja tevékenységét, ezért az egyesület működése során keletkezett iratokba az Egyesület Elnökének jelenlétében és vele egyeztetett időpontban, de legkésőbb az éves rendes Közgyűlés alkalmával minden érdeklődő betekinthet.
3.§
Az Egyesület tagjai
1. Az Egyesület tagja lehet minden 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű, érettségizett, vagy középiskolai tanulmányait folytató természetes személy, aki az Egyesület célkitűzéseit magáévá teszi, és annak tevékenységét részvételével és ötleteivel segíti. A 20. életévüket betöltött természetes személyek esetében az érettségi bizonyítvány megléte a tagság feltétele.
2. Az Egyesület aktív tagjává csak az az érettségizett egyesületi tag válhat, aki az Egyesület munkájában és szervezésében részt vesz és ezt az Elnökség határozatban megerősíti.
3. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki az Egyesület célkitűzéseit magáévá teszi, és annak működését támogatja.
4. Az Egyesület tiszteletbeli tagjává, valamint tiszteletbeli elnökévé választhatja a Közgyűlés azokat a természetes személyeket, akik az Egyesület vállalt szellemiségének megfelelően, annak célkitűzéseinek elérésében kimagasló érdemeket szerezetek.
4.§
A tagok jogai és kötelezettségei
1. Az Egyesület tagjainak jogai:
a. Tanácskozási joggal részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén.
b. A Közgyűlésen tisztségviselő személyére javaslatot tehetnek.
c. A tagdíj befizetése esetén az Egyesület által biztosított kedvezményekben részesülhetnek.
d. Az Egyesület rendezvényein részt vehetnek.
2. Az Egyesület tagjainak kötelességei:
a. Kötelesek megtartani az Egyesület Alapszabályát, valamint az Egyesület szerveinek határozatait.
b. Kötelesek tagdíjat fizetni.
c. Kötelesek az Egyesület gazdálkodási rendjét megtartani és az Egyesületi vagyont megóvni.
3. Az Egyesület aktív tagjainak jogai:
a. Szavazati joggal részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén.
b. Az Egyesület bármely tisztségének betöltésénél választók és megválaszthatók.
c. A Közgyűlésen tisztségviselőt jelölhetnek.
d. A tagdíj befizetés esetén az Egyesület által biztosított kedvezményekben részesülhetnek.
e. Az Egyesület rendezvényein részt vehetnek.
4. Az Egyesület aktív tagjainak kötelességei:
a. Kötelesek megtartani az Egyesület Alapszabályát, valamint az Egyesület szerveinek határozatait.
b. Kötelesek tagdíjat fizetni.
c. Kötelesek az Egyesület gazdálkodási rendjét megtartani és az Egyesületi vagyont megóvni.
d. Kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatban önként vállalt feladataikat.
5. Az Egyesület pártoló tagjainak jogai:
a. Véleményt formálhatnak az Egyesület működésével kapcsolatban.
b. Az Egyesület rendezvényeire személyre szóló meghívót kapnak.
6. Az Egyesület pártoló tagjainak kötelességei:
a. Kötelesek megtartani az Egyesület Alapszabályát, valamint az Egyesület szerveinek határozatait.
b. Kötelesek az Egyesület gazdálkodási rendjét megtartani és az Egyesületi vagyont megóvni.
7. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai amennyiben elfogadták a tiszteletbeli taggá választásukat és ezt írásban jelezték az Elnökség irányában vállalják, hogy társadalmi befolyásukat latba vetve segítik az Egyesületet jelen Alapszabályban lefektetett céljai elérésében. Jogaik és kötelességeik megegyeznek a pártoló tagok jogaival és kötelességeivel.
8. Az 5. § (4.) pontban foglaltak alapján esetlegesen megválasztott tiszteletbeli elnök semmiféle különleges funkcióval nem rendelkezik, jogai és kötelességei megegyeznek a tiszteletbeli és a pártoló tagok jogaival és kötelességeivel.
5.§
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
1. Az Egyesület tagjává válik az a személy, aki belépési nyilatkozatát az Elnökségnek megküldi, és az Elnökség adminisztratív feladatokkal megbízott tagja az egyesület tagjainak nyilvántartásába veszi.
2. Az Egyesület aktív tagjává válik az az egyesületi tag, aki aktív taggá válási szándékát az Elnökség felé szóban vagy írásban jelzi és az Elnökség határozatával egyesületi tagból aktív taggá átminősíti.
3. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a személy, akit vállalásai alapján az Elnökség pártoló tagnak felvesz.
4. Az Egyesület tiszteletbeli tagja illetve tiszteletbeli elnöke lehet az a személy, akit az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés tiszteletbeli tagnak illetve tiszteletbeli elnöknek megválaszt.
5. A tagság megszűnik:
a. Kilépéssel. Az Egyesület bármelyik tagja jogosult az Elnökségnek megküldött írásbeli nyilatkozattal az Egyesületből kilépni.
b. Törléssel. Az Elnökség törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki egy adott naptári év utolsó napjáig az adott naptári évre előírt tagdíját írásbeli felszólításra sem fizeti be. Az Elnökség határozata ellen a kizárt tag jogorvoslatként a Közgyűléshez fordulhat, mely minősített többséggel meghozott határozata esetén megsemmisítheti az Elnökség döntését.
c. Kizárással. Az Egyesület Alapszabályába ütköző magatartás esetén a tagot az Ellenőrző és Etikai Bizottság javaslatára az Elnökség fegyelmi határozattal kizárhatja. Az Elnökség határozata ellen a kizárt tag jogorvoslatként a Közgyűléshez fordulhat, mely minősített többséggel meghozott határozata esetén megsemmisítheti az Elnökség döntését.
d. A tag halálával.
e. Jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
6.§
Az Egyesület döntéshozó testületei
A Közgyűlés
1. A Közgyűlés, mint a tagok összessége, az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. Az Egyesület Alapszabályának elfogadása illetve módosítása.
b. A tisztségviselők megválasztása és visszahívása.
c. Az Egyesület feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása.d. Az éves költségvetés, az éves munkaterv, továbbá az Elnökség éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása. Az Elnökség éves beszámolója és közhasznúsági jelentése a Közgyűlési elfogadása után nyilvános, melyet az Egyesület saját honlapján köteles nyilvánosságra hozni.
2. A Közgyűlés működése:
a. Rendes Közgyűlést évente egy alkalommal az Elnöknek kell összehívni.
b. Az elnöknek rendkívüli Közgyűlést kell összehívnia, ha azt az Elnökség elrendeli. Ugyancsak össze kell hívni a rendkívüli Közgyűlést, ha azt a bíróság rendeli el, illetőleg ha azt az aktív tagok legalább huszonöt százaléka az ok és a cél megjelölésével írásban kéri az Elnökségtől. A Közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, ha azt az Ellenőrző és Etikai Bizottság döntése kéri. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Ellenőrző és Etikai Bizottság is jogosult.
c. A Közgyűlésre az összes aktív tagot az elnöknek a hely, az időpont és a tervezett napirendi pontok megjelölésével a Közgyűlés napját legalább 10 nappal megelőzően írásban kell összehívnia. Az Egyesület többi tagját a Közgyűlést megelőzően a hely és időpont megjelölésével értesíteni kell.
d. A Közgyűlés határozatképes, ha azon az aktív tagok több mint fele jelen van.
e. A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az Elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítésre felkért tag, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya (lehetőség szerint személye) legyen megállapítható. A Közgyűlés döntéseit az Elnökség az Egyesület saját internetes honlapján teszi közzé. A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel az Elnök írásban, igazolható módon közli.
f. Határozatképtelenség esetén 10 napon belül megismételt Közgyűlést kell összehívni, melyre írásban kizárólag a szavazati joggal rendelkező tagokat kell meghívni. A megismételt Közgyűlés napirendjén kizárólag az eredeti Közgyűlésre kitűzött napirendi pontok szerepelhetnek. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, erre azonban a meghívóban a tagokat előre figyelmeztetni kell.
g. A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza. Kétharmados minősített többség szükséges a következő esetekben: - az Egyesület Alapszabályának elfogadása illetve módosítása,- az Egyesület feloszlásának, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása, - a tisztségviselők felelősségre vonása és visszahívása,- az Egyesület éves beszámolójának elfogadása.
h. A Közgyűlés ülésein a szavazás nyíltan történik, személyi kérdésekben azonban kötelező a titkos szavazás.
i. A Közgyűlés az Egyesület tisztségviselőit négy éves időtartamra választja meg.
3. Az 1997. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnökség
4. Az Elnökség két Közgyűlés között ellátja az Egyesület ügyvezetését. Az Elnökség 3 főből áll.
Az Elnökség tagjai:
a. Az Elnök. Az elnök jogosult az Egyesület képviseletére, annak nevében nyilatkozatot tehet. Felel a Közgyűlés és az elnökségi ülések összehívásáért, lebonyolításáért, illetve az Elnökségi munka koordinálásáért, valamint az Egyesület gazdálkodásáért. Az Elnökség tevékenységéről, illetve az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlésen beszámolni köteles. Az Elnökség és a Közgyűlés üléseinek tiszténél fogva levezető elnöke. Tiszténél fogva bármilyen indokkal összehívhatja a Közgyűlést a 6. § (2.) c. pontjában kifejtett feltételek mellett.
b. Az Alelnök. Az elnökkel történt egyeztetés alapján teljes jogkörrel képviseli az egyesületet, ill. gyakorolja az elnöki jogokat.
c. Az Elnökségi tag. Az Elnökségi tag feladatait és hatáskörét az Elnök javaslata alapján az Elnökség határozza meg.
5. Az Elnökség működése
a. Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. Az ülések napirendjét az elnök az ülések előtt legalább 10 nappal kiküldött meghívóban közli az Elnökség tagjaival. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha azon az Elnökség mindhárom tagja jelen van. Az Elnökség ülését 30 napon belül össze kell hívni, ha azt az Ellenőrző és Etikai Bizottság döntése kéri. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására az Ellenőrző és Etikai Bizottság is jogosult.
b. Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.
c. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az ülésekre az Etikai és Ellenőrző Bizottság elnöke minden esetben meghívót kap, de azon természetesen a Bizottság minden tagja részt vehet. Szavazati joggal kizárólag az Elnökség tagjai rendelkeznek.
d. Az Elnökség döntéseit és határozatait kivonatolt jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető Elnökségi tag aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya (lehetőség szerint személye) legyen megállapítható. Az elnökségi döntéseket az Elnökség az Egyesület saját internetes honlapján teszi közzé. Az Elnökség döntéseit az érintettekkel az Elnök írásban, igazolható módon közli.
e. Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:- az egyesület pártoló tagjainak felvétele, illetve a nyilvántartásba vett egyesületi tagok aktív taggá való átminősítése.- az egyesület tagjainak, az aktív és a pártoló tagoknak a nyilvántartása, nyilvántartásból való törlése, illetőleg - az Ellenőrző és Etikai Bizottság javaslatát figyelembe véve - az egyesületből való kizárása,- a Helyi Szervezet megalakítása, illetve a Helyi Szervezet feloszlatása,- a Helyi Szervezet elnökének kijelölése és megbízása, a megbízás visszavonása,- a tagdíj összegének megállapítása,- az Egyesület hatékony működését biztosító kulturális műhelyek létrehozása, illetve azok megszüntetése.
f. Az Egyesület tisztségviselőjének megválasztott aktív tagot tisztségviselői mandátumának időtartama alatt az Elnökség az Egyesületből nem zárhatja ki, a tagnyilvántartásból nem törölheti, tagsági viszonyát nem módosíthatja.
g. Az Elnökség tagjai számának bármilyen okból történő csökkenése, különösen pedig az Elnökség tartós határozatképtelensége esetén a létszám kiegészítése céljából rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.
6. Az 1997. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdése alapján az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
7. Az 1997. évi CLVI. törvény 9. § (1) értelmében a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
8. Az 1997. évi CLVI. törvény 9. § (2) értelmében a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Ellenőrző és Etikai Bizottság
9. A CLVI. törvény 11. § (1)-(5) bekezdései alapján
a. a felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
b. a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
c. a felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
d. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
e. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
10. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság öt tagból áll, tagjai az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be, Helyi Szervezet elnöki tisztségét sem viselhetik. A bizottság elnökét az öt megválasztott tag közül a Közgyűlés választja, aki a továbbiakban felelős a testület működtetéséért.
11. Az 1997. évi CLVI. törvény 8. § (2) figyelembevételével nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
a. a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d. az a.-c. pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
12. Az 1997. évi CLVI. törvény 9. § (1) értelmében a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
13. Az 1997. évi CLVI. törvény 9. § (2) értelmében a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
14. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság működése:
a. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Az Elnökség üléseire az Etikai és Ellenőrző Bizottság elnöke minden esetben meghívót kap, de azon természetesen a Bizottság minden tagja részt vehet a 6. § 5. (c) pont értelében. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság felszólítására az Elnökség minden tag részére köteles az Egyesület működése során keletkezett iratokba betekintést biztosítani. A Bizottság feladata továbbá, hogy az elfogadott Alapszabály alapján az Egyesület fegyelmi ügyeivel foglalkozzon. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság ülései nyilvánosak.
b. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság ellenőrzési funkciójában szükség szerint, vagy a Bizottság bármely két tagjának kérésére, de legalább évente egy alkalommal az éves rendes Közgyűlést megelőzően - ülésezik. Az ülések napirendjét a bizottság elnöke az ülések előtt legalább 10 nappal kiküldött meghívóban közli a bizottság tagjaival. Fegyelmi ügy esetén az Ellenőrző és Etikai Bizottság köteles a fegyelmi ügyet kivizsgálni és az Elnökségnek ajánlásokat tenni, illetve beszámolni végzett munkájáról.
c. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság munkájáról igénye szerint a Közgyűlésen beszámolhat, illetve a Közgyűlés beszámoltathatja.
d. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság határozatait legalább 3 tag jelenlétében kétharmados minősített többséggel hozza.e. Az Ellenőrző és Etikai Bizottság a közhasznú szervezet éves beszámolóját minimálisan 4 tag támogatása mellett fogadja el.
15. Egy tisztségviselő mandátuma megszűnik:
a. A tisztségviselő lemondásával.
b. A meghatározott idő elteltével.
c. A Közgyűlés általi visszahívással.
d. A tagsági viszony megszűnése miatt.
7.§
Az Egyesület konzultatív testülete
A Kibővített Elnökség
1. A Kibővített Elnökséget az Egyesület választott tisztségviselői és a Helyi Szervezetek elnökei alkotják.
a. A Kibővített Elnökség konzultatív testület, mely az egyesület programjaival kapcsolatos stratégiai előkészítést végzi, valamint az Egyesület tevékenységét értékeli.
b. A Kibővített Elnökség ülését az Elnök kizárólag akkor köteles összehívni, ha azt számára az Elnökség döntése előírja, illetve ha azt tőle a helyi szervezetek elnökeinek legalább 50 % -a az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.
2. A Kibővített Elnökség elvi határozatokat fogad el, melyekről feljegyzés készül. A Kibővített Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, melyek az Egyesület döntéshozó szerveire nézve nem kötelező érvényűek, de azokat a döntéshozó szervek ülésein ismertetni kell.
3. A Kibővített Elnökség ülései határozatképesek, amennyiben azon a meghívottak több mint a fele megjelent.
8.§
A Helyi Szervezet
1. Helyi Szervezetet az Elnökség minden önkormányzattal rendelkező helységben alakíthat. A Helyi Szervezet nem önálló jogi személy. A Helyi Szervezet kizárólag jelen Alapszabály jogi rendelkezéseinek és szellemiségének maradéktalan betartásával működhet. A Helyi Szervezet fölött az Elnökség lát el felügyeletet. Az Elnökség által írásban megbízott személy, illetve az Ellenőrző és Etikai Bizottság tagjai - a Helyi Szervezet elnökének, vagy helyettesének jelenlétében - a helyi szervezet működésével kapcsolatos iratokba betekinthetnek. A Helyi Szervezet és az Elnökség az Egyesület céljainak ellátása érdekében végzett tevékenység koordinálása érdekében határozatlan idejű Együttműködési Megállapodást köt.
2. A Helyi Szervezet megnevezése: Tisza István Baráti Társaság - az adott terület, vagy település neve - helyi szervezete. (Például: Tisza István Baráti Társaság geszti helyi szervezete). A Helyi Szervezet kérésére ettől el lehet térni és a Helyi Szervezet az Elnökség egyetértésével más elnevezést is felvehet, melyet az Együttműködési Megállapodásban rögzíteni kell.
3. A Helyi Szervezet megalakulásaAz Egyesület keretein belül működő Helyi Szervezet kizárólag akkor tekinthető megalakultnak, ha:
a. egy településen legalább az egyesület 8 tagja kifejezi szándékát az Elnöknek Helyi Szervezet alakítására
b. a Helyi Szervezet megalakítását Elnökségi döntés kimondja.
c. az Elnökség a megalakuló Helyi Szervezet tagjainak javaslatát figyelembe véve kijelöli a Helyi Szervezet elnökét.
4. A Helyi Szervezet testületeinek felépítéseMinden Helyi Szervezet saját Szervezeti és Működési Szabályzatot fogad el, melyben rögzíti a Helyi Szervezet vezető testületének felépítését és működésének elveit. Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot az Elnökségnek meg kell küldeni. A Helyi Szervezet működése során köteles:
a. az Egyesület Alapszabályát betartani és betartatni,
b. évente legalább egy alkalommal taggyűlést tartani, mely elfogadja a Helyi Szervezet elnökének beszámolóját és dönt a következő évi munkatervről
c. évente egy alkalommal kiemelt programot szervezni, és erről a programot megelőzően az Elnökséget tájékoztatni,
d. a Közgyűlésen a Helyi Szervezetet legalább egy taggal képviselni.
5. A Helyi Szervezet megszűnik, ha az Elnökség a Helyi Szervezetet feloszlatja, ha tagjainak száma 8 fő alá csökken, vagy ha a tagok a feloszlást minősített többséggel kimondják és erről az Elnököt írásban tájékoztatják.
6. A Helyi Szervezet gazdálkodásaA Helyi Szervezet az Elnökség által biztosított keretből és egyéb támogatásokból gazdálkodik; bevételeit kizárólag az Egyesület bankszámláján vagy házipénztárában tarthatja és ezek felhasználásakor mindenben a civil szervezetekre és a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó törvényi előírások szerint köteles eljárni. A Helyi Szervezet tartozásaiért a Helyi Szervezet elnöke felel.
9.§
Az Egyesület gazdálkodása
1. Az Egyesület önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját bevételeivel és vagyonával felel.
2. A tagok - a tagdíj fizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért vagyonukkal nem felelnek.
3. Az Egyesület bevételei:
a. A tagdíjak, melynek minimális összegét az Elnökség határozza meg.
b. A tagok által fizetett hozzájárulások.c. Külső támogatók felajánlásai.
d. Pályázati források.
e. Egyéb bevételek.
4. Az Egyesület bankszámláját kizárólag az Elnök és az Alelnök, vagy az Elnök és az Elnökségi tag együttesen kezelheti.
5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
6. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt a jelen Alapszabályban foglalt célok megvalósítására fordítja.
7. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait internetes oldalán is nyilvánosságra hozza.
10.§
Az Egyesület megszűnése
1. Az Egyesület megszűnik:
a. Más szervezettel való egyesüléssel.
b. Feloszlatással.
c. Megszűnésének bíróság általi megállapításával.
2. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát a Közgyűlés határozata szerint valamely közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetnél helyezi el.
Budapest, 2005. január 17.
Maruzsa Zoltán
elnök